Szent István ősi városa egyébként is a legrégibb magyar város. Székesfehérvár a szent évet nemcsak mulandó ünnepségekkel, hanem maradandó alkotásokkal is emlékezetessé teszi. Hat év alatt megújhodott, megszépült ez a város, modern intézményei egész sorozatával fogadja a feléje áradó idegenforgalmat. S ennek a bizonyára jelentékeny idegenforgalomnak egyik fő vonzóereje a Bory-Vár, amely a szelíd szőlőhegy-vidékből úgy tűnik elénk, mintha Petőfi fantáziája teremtette volna ide: „Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett piros éjszakai fény, újra meggyújtatott.”
Bory Jenő építészmérnöki oklevéllel a zsebében iratkozott be a képzőművészeti főiskolába. Szobrásznövendék lett azzal az alapvető eszmével, amelynek megtestesülése a Bory-Vár. „Építészet, szobrászat: egy test, egy lélek, ez a térbeli művészetek hatásának legfőbb elve”, mondja ő, aki a térbe mintázta bele várát és minden szoborművét beleépítette szigorú plasztikával. Érezzük, így építhettek véres harcok, hatalmas szenvedélyek, tobzódó örömök életurai számára a középkorban. Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódy Lantos Sebestyénig. A fele már ott is áll. A többin lázasan dolgozik ez a fáradhatatlan, csodásan termékeny művész, az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlék, a kaposvári Madonna, tömérdek síremlék és hősi szobor alkotója.
A mérnök látogatók alig tudnak eltávozni, tanulmányozzák a középkorra emlékeztető lovagvár egészen modern szerkezeteit, építészeti problémáinak meglepő megoldásait. A képek és szobrok barátai Bory és felesége (Székely Bertalan tanítvány), Klára leánya (Glatz-tanitvány) művei mellett a következők alkotásaival találkoznak: Székely Bertalan, Klarovszky Bertalan, Kőrösfőy Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János stb. A Bory-Vár „kivonatos” tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.”
forrás: Képes Vasárnap, 1934